A nagyközönség számára először a 2008-as pekingi olimpiai játékokon vált ismertté, majd 2012-ben a londoni játékokon robbant be igazán a köztudatba, amikor is számos sportoló színes szalagokkal beragasztva jelent meg a pályákon.
Na de mi is ez az egész, mi fán terem a kinesio tape?
1979-ben Dr. Kenzo Kase, japán chiropraktőr megalkotta a kinesio tape-et és vele a kinesio method-ot. Olyan eszközt szeretett volna kitalálni, amivel meg tudja hosszabbítani a kezelései hatását. Sok kísérletezés után megtalálta a legjobb megoldást, egy olyan pamutszalagot, ami a leginkább hasonlít a bőr tulajdonságaira, légáteresztő, rugalmas, és a lehető legkevésbbé allergizál.
A kinesio tape, magyarul kineziológiai tapasz, tehát nem más mint egy pamut szalag, néhány százalék spandex-el (elasztán) átszőve és akryl ragasztóréteggel ellátva – ennyi.
Nincs semmilyen fájdalomcsillapító vagy egyéb hatóanyaggal átitatva, ahogy azt sokan gondolnák.
De akkor hogyan hat?
A tape az idegrendszeren keresztül fejti ki a hatását oly módon, hogy a bőrre felragasztva egy nagy mechanikai ingert ad a beragasztott területnek. A mechanikai inger pedig gátlóan hat a fájdalomingerre, ezért van az, hogy ha beütjük pl a könyökünket, akkor ösztönösen odakapunk és megdörzsöljük, és csökken is a fájdalomérzetünk.
Így működik tehát a fájdalomcsillapítás a tape-el.
- Ezen kívül befeszült izmok tónusán tudunk még lazítani, ha nyújtott izomra helyezzük fel a szalagot feszítés nélkül. Így ha az adott izom újra funkcióba jön (megfeszítjük), felette a szalag összeráncolódik, magával húzva a bőrt. Ezáltal javul a tape alatti terület vér- és nyirokkeringése, javul az anyagcsere és ez elősegíti a kezelt terület normál tónusának visszaállítását.
- Instabil ízületekre is kiváló hatással van a tape. A stabilizáló ragasztási technikákkal ingerelhetjük az adott terület propriocepcióját. A proprioceptorok azok az érző idegek (receptorok), melyek az adott terület aktuális helyzetéről küldenek információt az agynak. Pl milyen helyzetben van éppen a térdünk, a testhez képest hol helyezkedik el a jobb karunk, a bicepszünk éppen mennyire feszes, stb. Ráadásul ezeknek túlnyomó többsége (több mint 90%-a) a bőr alatti kötőszövetben, a fascia superficialis-ban helyezkedik el, tehát a bőrre ragasztott tape remekül tud hatni rá. Stabilizálásnál mindig feszítés mellett tesszük fel a tape-et, az adott probléma dönti el a feszítés mértékét.
- Nyiroködéma, haematoma (vérömleny, véraláfutás) felszívódását is lehet segíteni ragasztással. Erre való a nyirok ragasztási technika. Itt szintén feszítés nélkül ragasztunk, és a szalag összeráncolódását használjuk ki.
Vannak persze néhányan, akik szerint pusztán placebo hatást érhetünk el a színes szalagokkal. Erre azért rácáfol, hogy lovaknál is sikeresen alkalmazzák ezt az eljárást, náluk pedig nem igen beszélhetünk placebo hatásról, de akinek még ez sem elég, annak ajánlom figyelmébe a PubMed-et, ahol számos amerikai kórházi esettanulmány számol be a kinesio tape hatékonyságáról.
Általánosságban elmondható, hogy mindezen hatásaival és sokoldalúságával együtt sem tekinthető a kinesio tape csodaszernek. A rendszeresség itt is alapelv, egy ragasztás valószínűleg nem fogja megoldani a problémánkat, ill. nem hoz szignifikáns javulást.
Fontos még megemlíteni, hogy a tape mozgásban fejti ki a hatását, tehát ha feltesszük és lefekszünk, akkor ne várjunk tőle túl sokat.
Kezelés kiegészítésnek, pl masszázs, gyógytorna mellé viszont kiváló, növeli azok hatékonyságát és meghosszabbítja a kezelések hatását.
Én előszeretettel használom masszázsok vagy flossing kezelés után is. Ha szeretnétek kipróbálni, a Szantál Stúdióban bármikor megtehetitek. ;-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.